Garda-tónál Hajóval, biciklivel, gyalog...
Toscolano Maderno
Toscolano letölthető térképe pdf formátumban
Eredete
Utunkat az SS45bis jelzésű úton folytatva Gardone Riviera Fasano települése után Toscolano Madernóba érünk. 1928-ban egyesült az etruszk gyökerekkel rendelkező Toscolano a római kori eredetű Madernóval. Míg Maderno arculatát a turizmus alakította, Toscolano papírgyártásáról ismert tipikusan ipari jellegű település.
Madernóban inkább az olíva és a citrom termesztéssel foglalkoztak, ez volt a Riviéra fő gazdasági tevékenysége, az utóbbi években sorban újítják fel a citrom ültetvényeket.
A papírkészítő üzemek a Toscolano patak festői völgyében találhatóak, háttérben a Monte Pizzocolo több mint 1500 méter magas csúcsával ideális terep a barlangokat, sziklákat, canyonokat kedvelőknek.
A Papírmalmok Völgye gombra kattintva bővebbet olvashatunk erről a kirándulási lehetőségről, ráadásul kellemes hűvöse felfrissít egy forró nyári napon.
1943 és 45 között Mussolini Gran Sassóról való kimenekítése után Gargnano-ra költözött. A szociális köztársaság hivatalai, irodái pedig itt elfoglalták az iskola épületét és a különböző szállodákba költöztek be. A Hotel Golfo ( Benoni villa) volt a fasiszta párt székhelye 1945-ig a háború végéig.
A szomszédos Gardone Riviérával és Limonéval együtt a német turisták kedvelt célpontja már az 1800-as évek végétől kezdve.
A Szép Itália emlékmű
1909-ben emelték Giuseppe Zanerdelli egykori kormányfő emlékére aki éveken keresztül itt lakott. A szobrot Leonardo Bistolfi szobrászművész készítette. A női alak a hazát jelképezi, eredetileg kelet felé, Trieszt felé fordult amely akkoriban Ausztria fennhatósága alatt volt. A kompozíció szimbólikus, a haza nagyságát, szépségét és annak reményét fejezi ki, hogy az itt lakók szabadok és erősek lehessenek.
Velencei szárnyas oroszlán oszlopa
A településre érvén a hotel Golfo impozáns épületét (amely a fasiszta párt székhelye volt) elhagyva balkéz felől megpillantjuk az oszlop tetején lévő szárnyas oroszlánt. Az eredeti oszlopot 1610-ben a velencei köztársaság tiszteletére emelték a madernóiak és evangéliumot tartott. A Serenissima bukásával az oszlopról levették az oroszlán szobrát és egy követ a nyakára kötve a tóba dobták. Az köztudatba viszont annyira bevésődött, hogy egy új oroszlánszobor alkotására a római Ettore Ximenest kérték fel, aki Giuseppe Zanardelli barátja volt. Amikor készen lett, az emberek nagyon csalódottak voltak, a szobor bronzból készült, kicsi lett és nem volt hozzá evangélium. A szobrász iránti tiszteletből 1902-ben mégis a kőoszlopra állították. Az El Gat (cica) gúnynevet ragasztották rá a helyiek mérete miatt.
Az oszlop talpazatát több szinten toldották meg kőlapokkal. A talpazat és a kőlapok eléggé megviselt állapota árulkodik arról, hogy mielőtt a parti sétányt kiépítették volna, a víz idáig húzódott fel, és az oszlop tövét mosta, ezért kellett megerősíteni.
Középkori torony
A madernói hajdani kastély valószínűleg a VIII.században épült, falait a víz védte. Csapóhídon keresztül történt a bejutás, funkciója legfőképpen a védelem volt a barbárok támadásai ellen. 1200 táján középületté alakították, előbb a városi elöljáró majd a városbíró (vikárius) székhelye lett. Az épületet elhanyagolták, majd 1645-ben egy tűzvész során nagyrészt megsemmisült. 4 tornya közül csupán ez a harangtoronnyá alakított torony maradt meg,amelyet az útról jobbkéz felé találunk.
Szent András Bazilika
Pogány templom alapjaira épült a XII. században. Itt találták meg 1282-ben Szent Ercolano ereklyéit, aki Brescia püspöke volt a VI.században és remeteként halt meg egy barlangba húzódva Campione mellett. Halála után a maradványain a lakosok összevesztek, ezért a legenda szerint egy bárkában a sorsára bízták amelyet a szél a madernói öbölbe vitt. 1455-ben a város és az egész riviéra védőszentévé választották.
A bazilika szép példája a román kori lombard építészetnek, a többszínű márványból és kőből készült homlokzat mozgalmassá teszi a felületet. A belső térben négykaréjos pillérek által tagolt 3 hajót találunk, az oszlopfők motívumai tipikusan a román kori építészetet képviselik. A harangtorony 1469-ből származik.
A templom fő ékessége Paolo Veneziano Madonna a gyermekkel képe .
A kriptában talált ereklyéket 1825-ben az új plébániatemplomba szállították, de a szarkofág itt maradt.
Nyitvatartás: 08:30-11:30 és 14:30-18:30.
Szent Péter és Pál Bazilika
1584-ben egy antik templom romjaira emelték, a homlokzatot többek között a római villa romjai közül vett két márványoszloppal díszítették. A templom belsejében a velencei festőművész, Andrea Celesti Szent Péter és Pál életét bemutató képeit találjuk, amelyeket 1688 és a Settecento elején készített. A szentély és apszis freskóit szokták Celesti Sixtusi kápolnájának is nevezni.
Nyitvatartás: 8-11 és 14.30-17:00 között.
Nonii Arrii Villája
A Toscolanói papírgyár mellett található római villa maradványai a Garda-tónál fellelt római villák között a harmadik legnagyobb jelentőségű a sirmionei és desenzanói után. Innen származó kőtáblákat és oszlopokat használtak fel a toscolanoi templom építésekor.
A Nonii bresciai nemesi befolyásos család tulajdonában állt a luxusvilla, ezt tanúsítja egy felirat, amelyen Marco Nonio Macrino olvasható, aki Marcus Aurelius Pannoniai konzula volt.
A tóparttal párhuzamos homlokzatú épület déli részét lehet körbejárni. Megcsodálhatjuk a mozaikokkal kirakott padlózatot, találunk másfél méteres magasságig megőrzött falakat, ezeken freskómaradványokat, alul fekete bordűrt, és számos növényi motívumot. A templom felé eső részen 1995-2000 időszakban folytatott részleges feltárások során került elő az ebédlő, a loggia, a kert a hatalmas dísztóval és a szökőkúttal (47 m.)
Nyitvatartás: májustól októberig minden szombat vasárnap.
A belépés ingyenes.